Bálint Sándor szegedi születésű néprajztudós a 20. századi magyar néprajztudomány meghatározó személyisége. „A legszögedibb szögedi” elnevezés tulajdonosa. A 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Fő kutatási területei az Alföld és Szeged néprajza és a vallási néphagyományok.
Tudtad-e?
1. Az első világháború idején számos feleség helyett ő írta meg a leveleket a fronton katonáskodó férjeknek.
2. A vallási néprajz, mint a néprajztudományon belül önálló ágazatként számon tartott kutatási terület hazai megalkotója.
3. Hagyatékát a Móra Ferenc Múzeum és egy önálló kiállítóház őrzi.
4. Az egyház jelölte a Boldoggá avatásra (a Boldoggá avatottak már a szentek jegyzékébe tartoznak, de nincs még ereklyéjük és templomok).
5. Nemzetgyűlési képviselő is volt.
6. Rövid ideig 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
7. Szegeden harangot is neveztek el róla.
8. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
Bálint Sándor néprajztudós Szegeden született 1904-ben, alsóvárosi paprikatermesztő család fiaként. 1931-től 1944-ig a Katolikus Tanítóképző Intézet, 1938-tól 1946-ig a Tanárképző Főiskola tanára volt, 1947-től az egyetem néprajzi tanszékének hivatalos egyetemi tanáraként generációkat oktatott a hagyományok tiszteletére.
A szegedi nagytáj, a „szögedi nemzet” fogalma az 1940-es évektől kutatói programjában és tanulmányai, önálló kötetei sorozatában körvonalazódott (Szeged városa; Szegedi Szótár I-II; Szeged reneszánsz kori műveltsége; A szegedi paprika; Szeged-Alsóváros). Szülővárosa néprajzi és művelődéstörténeti emlékeire vonatkozó kutatásait az adatokban páratlanul gazdag és széles látókörről tanúskodó „A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete I-III” köteteiben összegezte.
Rövid politikai kitérő után nyugdíjba vonult és haláláig folytatta a néprajzi gyűjtőmunkát. 1980-ban bekövetkezett haláláig félezernél több tanulmánya és kötete jelent meg.
Bálint Sándornak köszönhető a régi szegedi mesterségek, mesteremberek munkásságának pl. a szegedi papucs, gombkötőmesterség megörökítése. A városrészek történetének kikutatása, égi testek és természeti jelenségek hatásai, halálhoz, temetéshez, születéshez, esküvői szokásokhoz kötődő népi hiedelmek összegyűjtése. Nép által költött versek, egyházi írások, kötetek az utókor számára történő megőrzése.
Vallásos néprajz kutatása
Pályájának másik meghatározó eleme a laikus vallásosság és azt meghatározó liturgikus hagyományok kutatása. A búcsújárás, a Mária-tisztelet és a szentek tiszteletének első, módszeres kutatóját tisztelhetjük személyében. Vallási néprajzi kutatásai: a „Karácsony, húsvét, pünkösd” és az „Ünnepi kalendárium I-II.” című kötetekben jelentek meg.
A „szögedi nemzet” kutatója
Bálint Sándor szegedi születésű néprajztudós szülővárosa művelődéstörténetének és paraszti hagyományainak kutatásait folytatta. Szeged művelődéstörténetének emlékei, hagyományai Bálint Sándor fáradhatatlan és céltudatos munkássága nélkül jórészt elvesztek volna a 21. században élők számára. Szeged városa kötetében művelődéstörténeti és építészeti emlékeit örökítette meg szeretett városának.
http://epa.oszk.hu/01600/01609/00019/pdf/
Szegedi szótár
Bálint Sándor Szegedi szótár című két kötetben megjelent munkája egy harminc éves gyűjtőmunka eredménye. Célja Szeged nyelvi hagyományainak, tájszólásának, az ö-zésnek és a szegedi népnyelvnek az összegyűjtése. A „szögedi népnyelv” bibliájának is nevezik.
Bálint Sándor páratlan értékű hagyatékát, kéziratait, levelezését, vallásos ponyva- és szentkép gyűjteményét, néprajzi tárgygyűjteményét, bútorainak egy részét és könyvtárát a Móra Ferenc Múzeum őrzi. A hagyaték digitalizálását megkezdték és emlékszobát rendezték be a néprajztudós tiszteletére.
A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását jelenleg is tart az eljárás. A szegedi ferences templom 2005-ben avatott új harangja az ő nevét viseli. Két szobrot állítottak neki a városban: a szegedi Pantheonban és az alsóvárosi templom melletti téren. Újszegeden a művelődési ház az ő nevét viseli. 2009-ben alakult meg a valláskutatás első hazai kutatóintézete, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola és az SZTE BTK működtetésében.
Főbb művei (válogatás)
Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Bp., 1938
Egy magyar szent ember, Orosz István önéletrajza. Bp., 1942
Az esztendő néprajza. Bp., 1942
Sacra Hungaria. Kassa, 1943
Boldogasszony vendégségében. Bp., 1944
Szegedi szótár I-II., Bp., 1957
Szeged városa. Bp., 1959
A szegedi paprika. Bp., 1962
A szegedi nép. Bp., 1968
Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Bp., 1972
Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp., 1973
Tombácz János meséi. gyűjt. és bev., Bp., 1975
Szeged reneszánsz kori műveltsége. Bp., 1975
A szögedi nemzet I-III., Szeged, 1976, 1977, 1980
Ünnepi kalendárium I-II., Bp., 1977
A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok. Bp., 1981
Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Bp., 1983
Társasági tagság
Magyar Néprajzi Társaság (1925–)
Magyar Nyelvtudományi Társaság (1926–)
Dugonics Társaság
Szegedi Alföldkutató Bizottság
Díjak, kitüntetések
1981 Ortutay Gyula-emlékérem
1998 Magyar Örökség díj /posztumusz/
Péter László – Gyuris György – N. Szabó Magdolna: Bálint Sándor munkássága és róla szóló írások. Összevont bibliográfia 2004-ig. In: „A legszögedibb szögedi” Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2004. 101-125.
„…szolgálatra ítéltél…” Bálint Sándor emlékkönyv. Szerk. Barna Gábor. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2004. 404 p.
„A legszögedibb szögedi” Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szerk. N. Szabó Magdolna. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2004. 141 p.
Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem…” Beszélgetések Bálint Sándorral. Bába Kiadó, Szeged, 2004. 216.
Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában. Szerk: N. Szabó Magdolna – Zombori István. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2010. 569 p.
„a legszögedibb Szögedi”. Bálint Sándor portré. A MTV Szegedi Körzeti Stúdió felvétele, 1979. Beszélgetőtárs: Trogmayer Ottó múzeumigazgató. 53 s.
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7661-balint-sandor-neprajzkutato-eletmve-es-hagyateka.html
http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/balintsandor/Balint_jav_vegleges_honlapra-1.pdf
