Beretzk Péter orvos végzettségű madarász. Hivatásos foglalkozása mellett minden szabadidejét a Csongrád megyei madárvilág megfigyelésével, megörökítésével (fotózás), gyűjtésével töltötte. Madarakkal kapcsolatos megfigyeléseit cikkekben, tanulmányokban jelentette meg. Hatalmas fotó- és madárgyűjteményét a Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta. Neki köszönhető a Fehér-tói madárrezervátum kialakítása.
Tudod-e?
1. Az első hazai madárrezervátum 1939-ben a Fehér-tó területén jött létre.
2. A Fehér-tó 13 km2 területű.
3. 1933 óta üzemel halgazdaság a Fehér-tón.
4. 1952-ben Homoki-Nagy István „Vadvízország” című filmjét Fehér-tón forgatják.
5. Beretzk Péter, közéleti szerepet is vállalt a városban, a törvényhatósági bizottság tagja volt.
6. Beretzk Péter munkássága több száz tudományos és ismeretközlő cikket tartalmaz.
7. Fontos szerepe volt a Stefánia-park rendezésében.
8. A második világháborúban a Közművelődési palota szükségóvóhely volt.
9. A Fehér-tó nevét először 1075-ben említi oklevél.
10. Minden év november közepén (2015-ben november 13-15) tartják a Fehértavi Darvadozást, a madárvonulás dél-alföldi ünnepét.
11. 1963-ban Beretzk Péter kezdeményezésére jött létre a TIT Csongrád Megyei Biológiai Szakosztálya keretében működő Madártani és Természetvédelmi szakkör
12. A TIT jelentése Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a jelenleg is létező Társulat jogelődje 1841-ben alakult.
13. Beretzk Péter emléktábláját Lapis András szobrászművész készítette.
13+1. Az eredeti bronz emléktáblát ellopták, a másolat már márványból készült.
Dr. Beretzk Péter (1894-1973) orvosi végzettségű „madarász” a szegedi „Fehér-tó atyjának” is nevezik. Munkássága révén a szegedi Fehér-tavat európai hírűvé tette, ami Szegednek is hírnevet szerzett. A területről számtalan tudományos és ismeretterjesztő írása jelent meg, védetté nyilvánítása is a nevéhez fűződik. Utca, Természetvédelmi egyesület, emléktábla őrzi kiemelkedő értékű munkásságát.
Beretzk előtt a magyar tudományos élet a szikeseket szinte alig vizsgálta. A Szeged mellett elterülő úgynevezett Ősfehér-tó semlyékvidékét, 1932-ben még szinte teljesen érintetlen állapotban kezdte el tanulmányozni. A szikes sajátos növény- és állatvilága mellett, a legnagyobb értékét az itt fészkelő sziki madarak jelentették. A „Vadvízország” fontos állomáshelyéül szolgát a vonuló madárfajok hatalmas csapatainak is.
Az 1930-as években elkezdődött a szikes tó halastórendszerré történő átalakítása. Beretzk Péter óriási küzdelmet folytatott a Fehér-tó védelmének érdekében. Győrffy Istvánnal közösen benyújtott javaslata alapján 1938-ban az Algyői-főcsatornától északra elterülő „ősszikesből” 280 kat. holdat Szeged törvényhatósága helyi védett területté nyilvánított. A következő évben a földművelésügyi miniszter 350 kat. holdat az országos jelentőségű védett területek közé emelt. Ezzel megvalósult az első magyar madárrezervátum.
Beretzk Péter négy évtizeden át tanulmányozta a szikes madárvilágát, nyomon követte az élővilág átalakulását, ami a halastórendszer kiépítése miatt következett be. Vizsgálatainak eredményét 400-nál is több tudományos és ismeretterjesztő cikkében mutatta be. Az évtizedeken át végzett megfigyeléseivel és madárgyűrűzési adataival a madárvonulás hazai lezajlásának új képét vázolta fel.
A hazai madárfotózás egyik úttörőjeként is számon tartják.
1951-ben örökletét formájában a Szegedi Állami Múzeumnak ajándékozta művészien preparált dermoplasztikáit. Az összesen 806 darabot számláló gyűjteményének több mint 90%-a a szegedi Fehér-tóról származott. Az adományozó mindössze 3 feltételt kötött ki:
1952-ben Beretzk Péter kezdeményezésére, helyi- és budapesti szakemberek bevonásával, létrehozzák a vidék legnagyobb természettudományos állandó kiállítását, a „Fehér-tó életét”.
Vadvízország Homoki-Nagy István filmje az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=xFWpLVKrL6g
1963-ban az országban elsőként alakította meg a főként fiatalokból álló TIT Csongrád Megyei Biológiai Szakosztálya keretében működő Madártani és Természetvédelmi szakkört. Ezzel Szegedet az ornitológiai kutatások vidéki központjává tette.
A hálás utókor a „Fehér-tó atyja” névvel ismerte el a nevezetes tóvidék megmentéséért folytatott fáradozásait.
bakcsó, dankasirály, daru, kanalasgém, nagy kócsag
http://www.europamadarai.hu/?page_id=254
http://www.europamadarai.hu/?page_id=2311
http://www.europamadarai.hu/?page_id=1311
http://www.europamadarai.hu/?page_id=407
http://www.europamadarai.hu/?page_id=282
1.Ki az ornitológus?
Madártannal foglalkozó tudós.
2. Mi a dermoplasztika?
Természethű, a saját bőrből készített zoológiai preparátum, de nem a régi bőrkitömési mód szerint járnak el, hanem az egész állattestet plasztikusan, szoborszerűen megformázzák. (Vadászati lexikon Méliusz könyvkiadó, 1997)
3. Mi az a semlyék?
vizenyős, időszakosan vízborította mélyedés, rét, szikesedő, vizenyős terület, szélbarázda
Más értelmezésben víztől egy csomóba sodort növényi hordalék
4. Melyik múzeumban található a „Fehér-tó élete” című kiállítás?
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
6. Hol található Szegeden Beretzk Péter emléktáblája?
Szeged, Károlyi u. 2.
7. Ki napjaink legismertebb hazai madárfotósa, aki Csongrád megyében él?
Máté Bence
Csongor Győző: Beretzk Péter munkássága : bibliográfia. Szeged : Egyet. Kvt., 1954
Csizmazia György, Gaskó Béla: Beretzk Péter örökléte. [Szeged] : [Móra Ferenc Múzeum], 1986
Jakab Béla: Beretzk Péter irodalmi munkássága : Beretzk Péter halálának 10. évfordulójára. - [Budapest] : [Magyar Madártani Egyesület], 1995
Sterbetz István: Őszi tücsök hangol. [Százhalombatta] : Dénes Natúr Műhely, [2000]
Lengyel András: Egy munkatárs emlékei : emlékezés dr. Beretzk Péter születésének 100. évfordulóján. In: A Dugonics Társaság évkönyve : Szeged irodalmáért, művészetéért és tudományáért : 1993-1995 - Szeged : Dugonics Társaság, 1996. - p. 100-105. : ill.
Csizmazia György: A Fehér-tó tudós szerelmese : centenáriumi emléksorok. In: A Dugonics Társaság évkönyve : Szeged irodalmáért, művészetéért és tudományáért : 1993-1995 - Szeged : Dugonics Társaság, 1996. - p. 106-110. : ill.
http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7684-dr-beretzk-peter-munkassaga.html
http://epa.oszk.hu/01600/01603/00063/pdf/Aquila_EPA-01603_1973-1974_315-318.pdf
http://www.fotringing.hu/feherto.aspx
