Tápé ma Szegedhez csatolva, régen önálló településként jelent meg a térképeken. Tápé, tápaiak mindkét elnevezés igaz lakosaira. A kicsiny településrész múltja közel 900 évre tekint vissza. Temetőjükben egy régi kápolna áll, melynek olyan legendás a története és múltja, hogy értékként nemcsak az épület, hanem a története is örökre megőrzésre érdemes. Olvass tovább, klikkelj és ha van időd, kedved keresd fel!
Tudtad-e?
13+1. A főoltáron Segítő Mária-kép, a híres passaui Maria-hilf-kegykép hazánkban is elterjedt változata látható, mely a szájhagyomány szerint Ferenc József császár ás magyar király adománya 1883-ból. Az újjáépülő Szeged meglátogatásakor, 1883. október 15-én Tápén is megfordult.
Szeged-Tápé városrész Öregtemető (Ótemető) területén található. Létrejöttét az 1879-es nagy szegedi árvíznek köszönheti. Az ár teljesen lerombolta Tápét így a kápolnát újjáépítési fogadalomként építették a helyi lakosok 1880-ban. Közösségi létesítményként épült, a hivatalos egyház felügyelete nélkül. Építését egy helyi lakos Miklós Jakó István (1838-1895) kezdeményezte. A fent maradt legenda szerint ez a „szentembör” saját kezével húzta fel az épületet.
A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna az árvíz előtti pestis elleni fogadalomból épített kápolnát váltotta. Az épület jelenleg is műemlékvédelem alatt áll.
Kármelhegyi Boldogasszony
Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony. A karmelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet még napjainkban is országszerte számon tartanak a hívők.
A karmeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek. A rendalapítójuk Stock Simon (†1265). A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária és skapuláré, népiesen kapulláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére.
A skapuláré feladására csak karmelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt karmelita vállruhájuk.
(Forrás:Magyar Katolikus lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1rmelhegyi%20Boldogasszony.html)
Kármelhegyi Boldogasszony szögedi tisztelete
A szent ünnepe július 16. E napot megelőzően kilenc napon keresztül a temetőkápolnában gyülekeztek az asszonyok Szegedről, Alsóvárosról. Az ájtatosság idején legalább kilenc főnek jelen kellett lennie. A temetőkápolnába tartott misén a pap megáldotta a jobb kézben magasra tartott skapulárékat, melyeket a néphit szerint bajban és szükségben kell megérinteni.
Források:
Bálint Sándor: Szegedi szótár I-II. Budapest, 1957
Bálint Sándor: Népi hitvilág. Tápé, 1971
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. Első rész. MFM évkönyve, 1974-1975. Szeged
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. Harmadik rész. MFM évkönyve, 1978-1979. Szeged
Barna Gábor-Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok. Budapest, 1994
Barna Gábor: Devotio Hungarorum 10. Egy szent raktár. Szeged, 2003
Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, 2000
Ilia Mihály-Juhász Antal: Tápé története és néprajza. Tápé, 1971
ifj. Lele József: Tápéi búcsúvezetők és szentemberek. In. Barna Gábor: Szentemberek a vallásos élet szervezői egyéniségi. Szeged, 1998
ifj. Lele József: A tápaiak hite. Tápé, 1998
Lovász Irén: Szakrális kommunikáció. Bp., 2002
Pap Ádám: Szeged-Tápé, Öregtemető tömbjének rendezése. Kulturális Örökségvédelmi hatástanulmány. Szeged, 2012
http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7702-karmelhegyi-boldogasszony-kapolna.html
http://egykor.hu/szeged/karmelhegyi-temetokapolna/1150
http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1rmelhegyi%20Boldogasszony.html
A fotófelvételekért köszönet dr. Szerdahelyi Péternek!
