A körülöttünk levő élővilág számos csodát tartogat. Hazánk egén olykor ritka, értékes és különleges madarak is megjelenhetnek. Erre kitűnő példa a következő négy különleges madár története, kiket a Móra Ferenc Múzeum Természettudományi gyűjteményében meg is nézhetsz. Olvasd el kik ők és hogyan kerültek ide.
Tudtad-e?
Cifra pehelyréce (Somaterie spectabilis)
A rendkívül ritka madár gyűjtőhelye Hódmezővásárhely 1876-ban. A kitömött példány vadászat miatt pusztult el. Elejtője ismeretlen a tetemre diákok találtak rá és elvitték a helyi gyógyszerészhez, aki azonnal kipreparált. Az állat a református gimnáziumba majd a vásárhelyi Tornyai János Múzeumba került innen pedig Szegedre. A leírások szerint eddig kétszer figyelték meg hazánkban. Az Európában elterjedt madár szereti a mocsarakat, tavakat és a dagadólápokat. Hossza 47-63 cm lehet, szárnyainak fesztávolsága 86-102 cm.
Fészkét kisebb halmokon növényi szálakból építi és pelyheivel béleli. 3-7 tojást rak. A fiókákat a tojók közösen neveli. A tavakon rovarokat, pl. szúnyoglárvát, apró rákokat és növényi anyagokat eszik, a tengeren kagylókkal, csigákkal, tengeri sünökkel, tengeri uborkával táplálkoznak. Védett madár, eszmei értéke 25 000 Ft.
Jeges sirály (Larus h. hyperboreus)
A Móra Ferenc Múzeum példányát szegedi Fehér-tavon 1941-ben gyűjtötte Beretzk Péter ornitológus. A ritka, kóborló madarat, eddig egyszer figyelték meg hazánkban. Hossza 62-68 cm, szárnyainak fesztávolsága 150-165 cm. Halakkal, tojásokkal és madárfiókákkal táplálkozik. Szeméttelepen is előfordulhat. Élőhelye a sarkkörön túli tengerpartok és sarkvidéki sziklás helyekre tevődik. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is költ.
Fokozottan védett madarak közé tartozik, kihalás fenyegeti. Eszmei értéke 25 000 Ft.
Lunda (Fratercula arctica grabae)
A Móra Ferenc Múzeum példányát 1863-ban Hódmezővásárhelyen gyűjtötték. A visszaemlékezések szerint 1863 decemberében egy rendkívül erős vihar tombolt egy napon át az országon Vásárhelyen és Szeged környékén is jelentős károkat okozva. Ez a híres vihar sodorhatta ide a feljegyzések szerint a lundát. Az elpusztult példányt Wágner Károly helyi gyógyszerész tömte ki, innen a helyi református gimnázium szertárába, majd a Tornyai múzeumba, később a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került.
Az Atlanti óceán északi részének található szigetvilág lakója. hossza kb. 30 cm, szárnyainak fesztávolsága 50-60 cm. Tollazata a hátán fekete, hasa begye, pofája fehér. Csőrének színe párzáskor élénk színű. 10-15 évig élnek.
https://www.youtube.com/watch?v=_2FrPpBrrks
Sárgalábú cankó (Tringa flavipes)
A madárpreparátum gyűjtőhelye Kecskemét Szénás-tó. A gyűjtője Gorzó György 1959. szeptemberében Fülöpháza közelében találta az elhullott állatot és kipreparálta. A szegedi egyetem állatrendszertani intézetébe került, 1968-ban került ajándékozás útján a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. Nagyon ritka, kóborló madár. Hazánkban háromszor figyelték meg eddig. Hosszú kb. 25 cm, szárnyfesztávolsága 60-65 cm. Észak-Amerika vizenyős, nyílt területein fészkel. Táplálékuk rovarok, férgek. Fészkükben 4 fiókát nevelnek.
Védett madár, eszmei értéke 25 000 Ft.
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trifla
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larhyp
http://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-legszebb-madarai/
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-somspe
Beretzk Péter: A jeges sirály előfordulása a szegedi Fehértavon. In. Aquila 46-49., p. 468.
Sterbetz István: A lunda és a cifra pehelyréce magyarországi bizonyítópéldányai. I. Aquila 63-64., p. 265-266.
Gorzó György: Amerikai cankó a magyar faunában. In. Aquila 69-70., p. 125-126.
