A szőregi rózsatő termesztése több mint száz éves múltra tekint vissza és az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A rózsatő rendkívül munka- és szakértelem-igényes termesztése jellemzően több generációs családi gazdaságokban folyik.
A termesztési hagyományokat és a szakértelmet generációról generációra örökítik át Szőregen. Évente 4-5 millió rózsatő termesztése a szőregi gazdák magas szakértelmét mutatja.
Tudtad-e?
13+1.Az egyik legismertebb rózsa Antoine de Saint Exupéry Kis hercegének rózsája.
A rózsa (Rosa), a rózsafélék (Rosaceae) családjába. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány. A rózsák tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, akár a 2–5 m magasságot is elérhetnek. A szélsőséges, terméketlen területek kivételével mindenhol megélnek, de legszebben virágoznak a tápanyagban gazdag, meszes földrétegben. Ősszel kell ültetni lombhullás után, és tavasszal szépen visszametszeni. Szereti a bőséges öntözést és tápozást.
Többségük lombhullató, de néhány (főleg a Délkelet-Ázsiában őshonos) faj teljesen vagy részlegesen örökzöld. A levelek széle csipkés, és gyakran apró tüskék találhatóak a szárak alsó részén.
A legtöbb rózsafaj virága öt sziromlevéllel rendelkezik Sokoldalúan alkalmazható dísznövény. Vágásra, csokrok, koszorúk kötésére, virágvázákba a legszebbek a teahibridek. Június elejétől őszig virágoznak, hosszú szárúak, szép alakú és színű virágot nyitnak. Nagy részük igen kellemes illatú.
Hazánkban a vadrózsák termése, a csipkebogyó egészséges, vitaminokban gazdag (C, B,K, P-vitamin) lekvár alapanyagát szolgáltatja.
A csipkebogyót évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógyászatban is: teáját vese- és hólyagbetegségek ellen javasolják, de vizsgálják gyógyító hatását magas vérnyomás, bélhurut, epe- és májzavarok ellen is. Készítenek belőle bort, pálinkát és likőrt.
(Forrás: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/rozsa.html)
Szőregen
A Tisza-Maros szögében a kedvező talaj és éghajlati viszonyok között már a XIX. században kialakul a kertészeti kultúra. A kertészek kezdetben dohánytermesztők, majd dísznövény és gyümölcsfakertészek voltak. Az első rózsakertet Pillich Kálmán hozta létre 1871-ben.
Ezt követően rohamosan terjedt a rózsatermesztés először az újszegedi kertészek körében, majd az ott tanuló szőregi származású kertészek között. Az első szőregi kertész az Újszegedről 1901-ben kiköltöző Kovács Márton (1877-1956), községi bíró volt. 1894-ben alapította kertészetét. Később több szőregi hozott létre önálló kertészetet.
A termelés napjainkban is családi szinten történik, 1936-ban termelőszövetkezet hoztak létre hogy segítsék a rózsatövek értékesítését. Ma is a legnagyobb termelt mennyiséget az 1967-ben, magántőkéből, és magánkezdeményezésként alapított, Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ tagjai viszik piacra. A jó minőségű rózsatövek (évente 4-5 millió) túlnyomó hányada, külföldön, elsősorban Európában talált vevőre már az 1930-as években is. A magyar piacra a termelés kb. 10%-a kerül.
Kitüntetés
2004-ben a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ kezdeményezésére Magyarországon eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózstatő. Az eljárás során pontosan rögzítették a „szőregi rózsatő” ismérveit, a termesztési eljárással szembeni elvárásokat. A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet.
A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték címet kapott, és 2013. január 31-én a bekerült a Magyar Értéktárba, a Szeged városi majd, a Csongrád Megyei Értékek listájába is.
Az eredetvédelmi okirat szerint előállítása nemcsak Szeged-Szőreg, hanem Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget és Algyő települések területén is lehetséges a rózsatő termesztése.
Rózsafajták
A kereskedelmi forgalomban és a virágboltokban található rózsák különféle fantázianevekkel (a fantázianév lehet pl. személyről, településről is elnevezve) is rendelkeznek a hagyományos latin besorolás mellet.
A leghíresebb növénynemesítő Márk Gergely rózsafajtáit a Trianonban elszakított és a jelenlegi Magyarország városairól, földrajzi helyekről, történelmi személyiségekről, a magyar szentekről és híres emberekről nevezte el. Feleségének, aki minden tekintetben segítette a munkáját, a „Mami” nevű fajtát nemesítette.
Ízelítő néhány nemes szőregi fajtából:
http://szoregirozsa.hu/rozsa/ady-endre-emleke/
Szalóky István: A szegedi faiskolák története. Bp., 1955, 15. old.
Péter László: A szőregi kertészet úttörői. In.: Péter, László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről. Budapest, 1994
Termékleírás: Szőregi rózsatő, Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) lajstromozási kérelemhez, Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ, Szeged-Szőreg, 2010. december.
A BIZOTTSÁG 678/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. július 16.), Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L198/4, 2012.07.25.
http://www.rozsamarkgergely.hu/
http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7919-szregi-rozsat.html
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/rozsa.html
