Volt temesvári vasútvonal töltése

csudák nem magában a természetben vannak, hanem onnan, hogy mi nem ismerjük a természetet.” (Michael Eyquem de Montaigne)
By Szegedi Értékek / 2015. October 28.

Azt hitted, hogy boszorkányok csak a mesékben léteznek? Tévedsz! Boszorkányok régen valamikor a középkorban valóban éltek. Itt is Szegeden, nemcsak a messzi távoli vidéken és a mesékben. Van, egy hely mely emléküket őrzi. Hol? Olvass, klikkelj és megtudhatod hol keresd őket!

Tudtad-e?

1.     Szegeden van Boszorkány-sziget utca.

2.     A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan nő (később férfiak is), aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik és rosszat, betegséget, pusztulást hoz.

3.     Egyesek szerint a boszorkányok létét az ismeretlentől való félelem kelti életre.

4.     Boszorkányszombaton a hagyomány szerint (május 1-jén) a boszorkányok az ördögökkel találkoznak.

5.     Egy másik hiedelem szerint karácsonykor egy megfelelően elkészített Luca-székről az éjféli misén meg lehet látni a boszorkányokat a templomban.

6.     Mária Terézia 1755-ben – apja pogány-, kuruc- és törökellenes küzdelmeit lezárva – a boszorkánypereket az egész Monarchiában betiltotta.

7.     A legrégebbi magyarországi boszorkánypör, amiről tudunk 1565-ben Kolozsváron, Botzi Klára ellen folyt.

8.     Boszorkány szavunk ótörök eredetű.

9.     Varázsige, varázspálca, mágia, seprű, fekete macska mind a boszorkányság része.

Elhelyezkedés

A szegedi Boszorkány-sziget a város központjához közel, a Tisza jobb partján 50-200 méter szélességben és 2 km hosszan terül el. A Boszorkány-sziget nem sziget csak félsziget.

GPS koordináták: É 46.23284 fok és K 20.14439 fok

Nevének eredete

Nevét a magyar történelem egyik legsötétebb korszakáról kapta. A magyarországi 124 boszorkányper felét a középkorban Szegeden tartották. A perek mind egytől egyig kivégzéssel végződtek.

Ki a boszorkány?

Boszorkány bárki lehetett, akire rámondták: kuruzsló, vajákos, szülésznő, bába, népi gyógyító…

A boszorkány vádakat különféle vizsgálatokkal bizonyították. A vizsgálathoz tartozott a gyanúsítottak vízpróba és mérlegpróba alá vetése és aki „könnyűnek találtatott”, azt elítélték. További eljárások között volt a hosszú tűkkel szurkálás, hogy az ördög testi bélyegét megtapasztalhassák rajtuk. A hiedelem szerint a boszorkányok teste ezeken a pontokon érzéketlen volt „szerintük”, és nem vérzett. Szintén boszorkány vád alá kerülhetett egy-egy szőrtelen hónaljú vagy gyanús anyajeggyel rendelkező egyén hiszen ez a nem emberi természet bélyegét mutatta. 

Szegedről

A 17. századi boszorkányperek kiváltó okaként a súlyos aszályt, korábbi évek éhínségeit és árvízeket szokták emlegetni. Az 1700-as évek elején a nyugtalanság jelei mutatkoztak Szegeden a lakosság körében. A török hódoltság alól 1686-ban felszabadult Szegeden az élet nagyon nehéz volt. Megnőtt a nincstelenek, csavargók és koldusok száma. A régebbi lakosság és az újonnan betelepült szerbek, horvátok, németek között mindennaposak voltak az összetűzések. A szegediek ezeket a károkat a boszorkányoknak tulajdonították. A város „leghíresebb boszorkánya” a 82 esztendős Rózsa Dániel, ki a város főbírája és legvagyonosabb polgára volt.

Rózsa bűne: Társaival együtt egy akó pénzért hét esztendőre adták el a csapadékot a töröknek. A vád szerint az esőt egy zacskóba kötötte el, amit hordói alá rejtett.

1728 júliusában több kivégzést tartottak Szegeden, melyek máglya általi halállal végződtek. Rózsa és társai is ekkor lettek elégetve. Az elítélteket megkínozták illetve a nőket lefejezve égették el.

Többet szeretnél tudni a szegedi boszorkányperről? Klikkelj ide!:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_szegedi_nagy_boszorkanyper_1728/

http://www.bibl.u-szeged.hu/reizner/01/1338.htm

http://boszorkanyper.atw.hu/

 

Természeti értékek a szegedi Boszorkány-szigeten

78 védett és fokozottan védett élőlény található a szigeten. Meleg nyári napokon a fűzfák törzsén pézsmacincért és alkonyatkor aktív diófacincért fedezhetünk fel. A sűrű bozótos erdőben számos énekesmadár lakik, odvas fákban kuvik és macskabagoly fedezhető fel.

Mióta Boszorkány-sziget a Boszorkány-sziget?

1840 óta több névvariáció tűnik fel a szegedi félsziget elnevezésében. A Nagy Árvíz előtti időkben (1879) csak Boszorkányok szigete, Szél utca vagy Boszorkányporond neveket találhatunk a régi térképeken. A hidak felépültével és a Tisza-szabályozásával tűnt el az a két ér (Fok és Kis-Tisza ér) mely körbevette a Boszorkány-szigetet és így megszűnt a „sziget” jellege és maradt „félsziget”. A városi hiedelmek szerint itt égették el az 1728-as boszorkányper vádlottjait.

Mesevilágban

A boszorkányokkal először mindenki kisgyermekkora meséiben találkozik. Ki ne emlékezne a Hófehérke és a hét törpe, Óz a csodák csodája vagy a Grimm mesék klasszikus boszorkánymeséire (Jancsi és Juliska). Egy igazi boszorkány alapvető „tartozéka” a seprű: melyen ülve repül és a vasorr. A boszorkány vagy a vasorrú bába a népmesék és egyéb mesék gyakori szereplője. A boszorkányok népszerűsége töretlen a mese és a filmvilágban. Jelenleg is számtalan rajzfilm, felnőttek és gyermekek számára készült film, könyv ihletői. (Harry Potter, Bibi Bloksberg, Sabrina a tiniboszi, Bűbájos boszorkák…)

Források:

Reizner János: Szeged története 1899-1901

Szeged története 2. kötet. Szeged, 1985

Péter László: Szeged utcanevei. Szeged, 1974

http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7754-szegedi-boszorkany-sziget.html

Gaskó Béla: Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről I. Studia Naturalia 4. Szeged, 2008

 

A fotófelvételekért köszönet dr. Szerdahelyi Péternek.

Kategória: Szegedi értékek