Volt temesvári vasútvonal töltése

csudák nem magában a természetben vannak, hanem onnan, hogy mi nem ismerjük a természetet.” (Michael Eyquem de Montaigne)
By Szegedi Értékek / 2015. October 28.

A szegedi parasztság lakóházainak díszítésére a 19. század végétől „napsugaras” mintát használtak. A ház utcára néző végén a padláslyuk szemként (istenszöm) jelent meg, és ebből a lyukból a nap sugarai nőttek ki. Ezt nevezik napsugaras díszítésnek. A látványos házdíszítésnek régen bajelhárító szerepe is volt a népi hiedelemben. Mára már kevés ilyen díszítéssel ellátott házikó maradt fent. A megmaradt épületek városképi jelentőségűek és műemléki védettséget is élveznek Szegeden.

Tudtad-e?

  1. A napsugaras házak Szeged környékén, továbbá Bácskában, Bánátban is megtalálhatók. 19. században kivándorolt szegediek vitték magával ezt a típusú oromzatdíszítést.
  2. A 18. század pestisjárványait a hívő lelkek Isten büntetésének érezték és fogadalomból, engesztelésből országszerte Szentháromság – szobrokat állíttattak.
  3. Szegeden az alsóvárosi illetve a felsővárosi templom főoltárán ill. homlokzatán található Szentháromság-díszítés.
  4. Szentháromság-szobor áll a Dóm terén.
  5. A fából készült napsugaras házdíszítéshez szükséges volt az olcsón beszerezhető deszkára.
  6. 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítésekor típustervekből választhattak a napsugaras-ház építők.
  7. Az újjáépítés típustervei alapján az 1880-as évek első felében több száz alsó- és felsővárosi parasztcsalád készíttetett új házára napsugaras oromzatot, a Nagykörúton kívüli városrészeken egész utcasorok épültek napsugaras oromzattal.
  8. A napsugaras oromzatok deszkáit különböző színűre festették: sárga és barna színek domináltak, illetve sárga alapon barna a sugár, világoskéken sötétkék. A század elején még szinte minden házon kifestették vagy egyszínűre: barnára, zöldre (a csíkokat esetleg az alapszín világosabb árnyalatára) vagy pedig két (piros-kék, piros-szürke, piros-zöld, szürke-zöld), ritkábban három szín bizarr, de megkapó színkombinációjával. A homlokzatot hófehérre meszelték.
  9. Az első világháború után a faoromzat használata a dráguló deszka és az építkezési ízlés változása miatt megállt.
  10. 1940-ben hirdették ki az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról (ONCSA) szóló törvénycikket, melynek célja a sokgyermekes családok támogatása volt: családi házak építésére hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt adtak. Bálint Sándor javaslatára napsugaras oromzat díszítést használtak. Csongrád megyében négy városban és tizenhat községben 836 darab ONCSA ház épült.
  11. A napsugaras házak száma folyamatosan csökken 2003-ban már csak 74 darabot számoltak össze a szegediek.

„…közvetlen eredete szerint a kultikus templomi művészetben gyökerezik, amely viszont tagadhatatlanul az archaikus napszimbólumot emelte szakrális jelképeinek rendjébe. A katolikus, majd nyomában a református egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően, háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit és mindeneket látó, egyúttal gondviselő Urat jelképezi."

Bálint Sándor

Mi a napsugaras oromdíszítés?

A Szentháromság barokk ábrázolásával függött össze, oltalmazó, baj elhárító szereppel bírt, ahol egyes feltételezések szerint a nap ősi szimbólumként jelenik meg. A néphit szerint a ház lakóitól távol tartotta a betegséget, elemi csapást.

A 18. század pestisjárványait a hívő lelkek Isten büntetésének érezték, és fogadalomból, engesztelésből országszerte Szentháromságokat állíttattak. Ekkor lett amulett a Szentháromságot jelképező, bajelhárítónak érzett háromszög, közepén Isten szemével. A motívum szegedi „Istenszöm" elnevezése innen ered. Templomok homlokzatán, oltárok, szószékek oromzatán is megjelenik.

Építésük története

A napsugárdíszítéses házoromzat a szegedi paraszti építészet jellegzetessége. A ház utcai oromzatán a padláslyuk szemként (’istenszöm’ a szegedi hagyományban) jelenik meg, amelyből a lécből kialakított napsugarak áradnak.

Ez az építészeti hagyomány a 18. század végén terjedt el a Szegedet elpusztító nagy árvíz után. A festett sugárléc díszítések épületenként eltérőek, melyek városképi jelentőségűnek számítanak Szegeden. A régi építészeti hagyományokból az 1883-as újjáépítési típustervek átveszik a konyha, pitvar tagolását és az oromfal- díszítést. Sok esetben a napsugaras deszkaoromzatot. Ezen kívül ajánlották a falak meszelését, a padláslépcsőt, az ereszt és pince megépítését, és javaslatot tettek a helyiségek méreteire.

Napjainkra sajnos teljesen eltűntek a napsugaras motívummal díszített házak. Az új építészeti megoldások, technológiák előtérbe kerülésével lebontásra, megsemmisítésre kerültek a régi házak. Mára csak pár ház őrzi ezt a szép építészeti hagyományt.

Bálint Sándor kutatásai során az alábbi helyszíneken talált napsugaras házakat:

szegedi tanyák, Algyő, Deszk, Feketetó, Földeák, Jázova, Kistelek, Kiszombor, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Száján, Szentmihálytelek, Szőreg, Tápé, Tiszasziget, Törökkanizsa, Újszentiván, továbbá a „szögedi nemzettel" érintkező, keveredő Ada, Horgos, Királyhalom, Kiskundorozsma, Kiskunmajsa, Martonos, Obecse, Szegvár, azonkívül Apátfalva, Csanádpalota, Makó, Orosháza

Források:

Bálint Sándor: Napsugaras házvégek pusztulása. In: Szegedi Friss Újság, 1936. dec. 25.

Bálint Sándor: Szeged városa. Bp., 1959.

Bálint Sándor: A szögedi nemzet. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. 2. Szeged, 1976.

Cs. Sebestyén Károly: Szegedi napsugárdíszes házvégek. In: Néprajzi Értesítő 1904.

Juhász Antal: A napsugaras oromdíszítés és megóvásának lehetőségei. In: Műemlékvédelem 1980 (XXIV. évf.) 165-171.

Osváthné Csegezi Mónika – Osváth Gábor Dániel: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok. In: Ház és Ember : A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve. Szentendre, no. 18. 2005. 81-166.

Vass Erika – Valkony Károly: Napsugaras házak múltja és jelene. In: Ház és Ember : A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve. Szentendre, no. 18. 2005. 53-80.

 

http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/napsugaras_hazak/41526/

http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7682-szegedi-napsugaras-oromzatu-hazak.html

Kategória: Szegedi értékek