Volt temesvári vasútvonal töltése

csudák nem magában a természetben vannak, hanem onnan, hogy mi nem ismerjük a természetet.” (Michael Eyquem de Montaigne)
By Szegedi Értékek / 2015. October 28.

A szőregi rózsatő termesztése több mint száz éves múltra tekint vissza és az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A rózsatő rendkívül munka- és szakértelem-igényes termesztése jellemzően több generációs családi gazdaságokban folyik.

A termesztési hagyományokat és a szakértelmet generációról generációra örökítik át Szőregen. Évente 4-5 millió rózsatő termesztése a szőregi gazdák magas szakértelmét mutatja.

Tudtad-e?

  1. I.e 500-ban már nemesítettek rózsát Kínában és Görögországban.
  2. Római Birodalomban legnépszerűbb dísznövénye volt, később, a kereszténység elutasította „luxusát”, így az visszaszorult a kolostorkertekbe, gyógynövénynek tekintették.
  3. Kleopátra Egyiptom híres uralkodója is rózsavizet, rózsaolajat használt a férfiak elcsábításához.
  4. Rózsával kapcsolatos az egyik legszebb magyar legenda is: Árpádházi Szent Erzsébet kötényében rózsává változik a szegényeknek szánt alamizsna.
  5. A késő középkortól a rózsatermesztés központja Franciaország lett.
  6. A XIII. században a rózsa terméséből készítették a rózsafüzéreket. A középkor Mária-képeinek, a templomok díszítésének elmaradhatatlan eleme, a reneszánsz festők (Michelangelo, Leonardo, Botticelli, Raffaello) képein sokszor fontos szerepet kapott a rózsa.
  7. Az angol York-ház és a Lancaster-ház címerében fehér, illetve vörös rózsa található, az uralkodóházak viszálya Rózsák háborúja (1455-1485) néven vonult be a történelembe.  William Shakespeare angol író regényében örökítette meg a viszályt.
  8. A zene világában is megjelenik a rózsa: Goethe: Pusztai rózsa című versét Schubert zenésítette meg, Heine: A rózsa, a liliom című költeménye pedig Schumann egyik dalciklusának tétele. Rózsaszál sarjad Iluska sírján Kacsóh Pongrác-Bakonyi Károly-Heltai Jenő: János vitéz című operettjében, Richard Strauss Rózsalovagja, Csajkovszkij Csipkerózsikája, Schubert Heideröslein dala, Carmen vörös rózsája.
  9. Márk Gergely rózsanemesítő ötvenéves munkássága révén 165 államilag elismert és több mint 600 törzskönyvezett fajtát nemesített.
  10. Szőregen a termelők 1999 óta minden év júniusában háromnapos programsorozattal ünneplik Európa-szerte híres virágaikat. A Szőregi Rózsaünnepen virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei.
  11. Szőreg környékén évente mintegy 4,5-5 millió rózsatő nevelkedik.
  12. Léteznek ehető rózsák.
  13. A rózsa lehet pl. tea, futó, park törperózsa is.

13+1.Az egyik legismertebb rózsa Antoine de Saint Exupéry Kis hercegének rózsája.

A rózsa (Rosa), a rózsafélék (Rosaceae) családjába. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány. A rózsák tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, akár a 2–5 m magasságot is elérhetnek. A szélsőséges, terméketlen területek kivételével mindenhol megélnek, de legszebben virágoznak a tápanyagban gazdag, meszes földrétegben. Ősszel kell ültetni lombhullás után, és tavasszal szépen visszametszeni. Szereti a bőséges öntözést és tápozást.

Többségük lombhullató, de néhány (főleg a Délkelet-Ázsiában őshonos) faj teljesen vagy részlegesen örökzöld. A levelek széle csipkés, és gyakran apró tüskék találhatóak a szárak alsó részén.

A legtöbb rózsafaj virága öt sziromlevéllel rendelkezik Sokoldalúan alkalmazható dísznövény. Vágásra, csokrok, koszorúk kötésére, virágvázákba a legszebbek a teahibridek. Június elejétől őszig virágoznak, hosszú szárúak, szép alakú és színű virágot nyitnak. Nagy részük igen kellemes illatú.

Hazánkban a vadrózsák termése, a csipkebogyó egészséges, vitaminokban gazdag (C, B,K, P-vitamin) lekvár alapanyagát szolgáltatja.

A csipkebogyót évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógyászatban is: teáját vese- és hólyagbetegségek ellen javasolják, de vizsgálják gyógyító hatását magas vérnyomás, bélhurut, epe- és májzavarok ellen is. Készítenek belőle bort, pálinkát és likőrt.

(Forrás: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/rozsa.html)

Szőregen

A Tisza-Maros szögében a kedvező talaj és éghajlati viszonyok között már a XIX. században kialakul a kertészeti kultúra. A kertészek kezdetben dohánytermesztők, majd dísznövény és gyümölcsfakertészek voltak. Az első rózsakertet Pillich Kálmán hozta létre 1871-ben.

Ezt követően rohamosan terjedt a rózsatermesztés először az újszegedi kertészek körében, majd az ott tanuló szőregi származású kertészek között. Az első szőregi kertész az Újszegedről 1901-ben kiköltöző Kovács Márton (1877-1956), községi bíró volt. 1894-ben alapította kertészetét. Később több szőregi hozott létre önálló kertészetet.

A termelés napjainkban is családi szinten történik, 1936-ban termelőszövetkezet hoztak létre hogy segítsék a rózsatövek értékesítését. Ma is a legnagyobb termelt mennyiséget az 1967-ben, magántőkéből, és magánkezdeményezésként alapított, Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ tagjai viszik piacra. A jó minőségű rózsatövek (évente 4-5 millió) túlnyomó hányada, külföldön, elsősorban Európában talált vevőre már az 1930-as években is. A magyar piacra a termelés kb. 10%-a kerül.

Kitüntetés

2004-ben a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ kezdeményezésére Magyarországon eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózstatő. Az eljárás során pontosan rögzítették a „szőregi rózsatő” ismérveit, a termesztési eljárással szembeni elvárásokat. A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet.

A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték címet kapott, és 2013. január 31-én a bekerült a Magyar Értéktárba, a Szeged városi majd, a Csongrád Megyei Értékek listájába is.

Az eredetvédelmi okirat szerint előállítása nemcsak Szeged-Szőreg, hanem Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget és Algyő települések területén is lehetséges a rózsatő termesztése.

Rózsafajták

A kereskedelmi forgalomban és a virágboltokban található rózsák különféle fantázianevekkel (a fantázianév lehet pl. személyről, településről is elnevezve) is rendelkeznek a hagyományos latin besorolás mellet.

A leghíresebb növénynemesítő Márk Gergely rózsafajtáit a Trianonban elszakított és a jelenlegi Magyarország városairól, földrajzi helyekről, történelmi személyiségekről, a magyar szentekről és híres emberekről nevezte el. Feleségének, aki minden tekintetben segítette a munkáját, a „Mami” nevű fajtát nemesítette.

Ízelítő néhány nemes szőregi fajtából:

http://szoregirozsa.hu/rozsa/ady-endre-emleke/

http://szoregirozsa.hu/rozsa/apaczai-csere-janos-emleke/

http://szoregirozsa.hu/rozsa/dobo-istvan-emleke/

Szalóky István: A szegedi faiskolák története. Bp., 1955, 15. old.

Péter László: A szőregi kertészet úttörői. In.: Péter, László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről. Budapest, 1994

Termékleírás: Szőregi rózsatő, Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) lajstromozási kérelemhez, Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ, Szeged-Szőreg, 2010. december.

A BIZOTTSÁG 678/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. július 16.), Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L198/4, 2012.07.25.

 

http://szoregirozsa.hu

http://www.rozsa-szoreg.hu/

http://rozsaunnep.hu/

http://www.rozsamarkgergely.hu/

http://www.szegedvaros.hu/ertektar/7919-szregi-rozsat.html

http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/rozsa.html

Kategória: Szegedi értékek